Ronaldo Ronaldo Luiz Nazario de Lima 1976. szeptember 22-én született Rio de Janeiro egyik szegénynegyedében (hol máshol..:-), s akkor feltehetőleg még senki nem gondolta róla, hogy a foci történetének egyik legjelentősebb alakja lesz. A fiatal brazilt nagyon fiatalon megismerte és elismerte a világ, azonban pályafutása néhány év elteltével majdnem véget ért az újra meg újra kiújuló térdsérülései miatt...   Tizenévesen a helyi Cruizero csapatában kezdett focizni, s nem is akárhogyan: bemutatkozása, a mutatott játéka elég volt ahhoz, hogy tizenhét évesen bekerüljön az 1994-es vébére utazó brazil válogatottba. Hamarosan az akkoriban éppen pályafutása csúcsán járó honfitársa, Romario nyomdokaiba lépve, a holland PSV Eindhovenhez igazolt, ahol két év alatt 42(!) gólt rúgott.   1996-ban a feltehetőleg enyhébb időjáráshoz szokott Ronaldo, Spanyolországba, a Barcelonához igazolt, s meg sem állt 34 gólig abban a szezonban. Talán ennek a teljesítménynek köszönhetően választotta a FIFA 1996-ban és 1997-ben is az Év Játékosának (FIFA Player Of The Year). (Ilyen fiatalon előtte még senkinek sem sikerült kiérdemelnie ezt a rangos elismerést.)

Talán nem túlzás azt állítani, hogy húszévesen Ronaldo a focivilág csúcsára ért, a közelgő franciaországi világbajnokság előtt mindenki a brazil focista káprázatos cseleinek, s góljainak a tömkelegét várta. Azonban az események nem egészen úgy következtek, mint ahogyan azt a világ várta, mert bár Ronaldo összesen négy gólt benyomott ugyan az ellenfeleknek, a mutatott játéka egyáltalán nem olyan volt, mint azt remélni lehetetett. Aztán eljött a döntő napja. Bombaként robbant a hír, miszerint a brazil sztárnak a délelőtti órákban epilepsziás rohama volt és ezért nem játszhat. A pénz azonban - régi jó szokásához híven - beszélt: Ronaldo főszponzora, a Nike nem engedte, hogy a fiatal titán kihagyja a meccset.

A serülés miatt Ronaldo természetesen csak árnyéka volt önmagának, s mivel a csapattársai sem sokkal többet mutattak, a csúfos vereség elkerülhetetlen volt.   A vébé okozta sebeket Olaszországban, az Internazionaléhoz igazolva próbálta feledtetni, ez azonban nem jött össze. A már említett térdsérülés következett. Három éven át ingázott a focipálya és a műtőasztal között, s mikor már úgy tűnt,hogy végérvényesen eltűnik a süllyesztőben, következett egy újabb világbajnokság.

És egy újabb csoda. Legszebb napjait idézve játszott és juttatta döntőbe a vébét megelőzően nem kimondottan favorizált csapatát. A sors visszaadta a csatárnak azt, amit négy évvel azelőtt könyörtelenül elvett tőle: Ronaldo gólt rúgott a döntőben és világbajnok lett, valamint nyolc góllal gólkirály is!

Ezek után, a nyár vége felé, az újjászületett Ronaldo klubot is váltott: hosszas huzavona után a Real Madridnál kötött ki, ahol már az első meccsén, csereként beállva, tíz perc alatt két gólt rúgott! A csoda tehát új életre kelt, a focirajongók legnagyobb örömére!